Hizlal-e a szénhidrát?

A szénhidrátokat, vagy más néven a szacharidokat, mai világunk egyik legüldözöttebb makro elemeként tartják számon. Rossz hírét – vélhetően – a köztudatban mély gyökereket vert megtévesztő ideológiáknak, és az igen erős gazdasági érdekképviseleteknek köszönheti.

A szénhidrátokat, sajnos, még mindig a kóros elhízás és a cukorbetegség okozójaként tartják számon, holott, a mai tudományos álláspontok ezt semmilyen formában nem támasztják alá. A félelemkeltés e témában már olyannyira jól sikerült, hogy szinte mindenki megborzong már a szénhidrát szó hallatán is.

Itt az ideje, hogy valós, érdekektől mentes, objektív képet kapjatok e témában is. Ebben szeretnénk most a segítségetekre lenni.

Mi a szénhidrát?

A szénhidrát: szén, hidrogén és oxigén tartalmú szerves vegyület, amelyek – természetes formájukban – a növényi fotoszintézis során keletkeznek. Három fő csoportra oszthatjuk őket: cukrok, keményítők, rostok.

A szénhidrát testünk „motorja”, fűtőeleme. Összes sejtünk éltető energiaforrása. Többek között izmaink, agyunk, és vörösvértesteink kizárólagos energia adói. Tehát nélkülözhetetlen a szervezetünk számára.

„Jó” és „rossz” szénhidrátok

Érdemes megkülönböztetnünk a szénhidrátokat. Teljes – illetve finomított szénhidrátok is léteznek. Talán mondani sem kell, hogy melyik lehet károsabb hatással súlyunkra ill. egészségünkre.

A „rossz” szénhidrátokra jellemző, hogy gyorsan megemelik a vércukorszintünket, majd utána hirtelen le is ejtik – jelentős éhségérzetet kiváltva. Ide tartoznak: a finomított szénhidrátok, a cukros üdítőitalok, a gyümölcslevek, a péksütemények, a fehér kenyér, tészta, rágcsák, stb.

Míg a „jó” szénhidrátok hosszabb ideig, egyenletesen látják el a testünket energiával. Ráadásul jóllakottság érzetét keltik hosszabb időre. Alapvetően a jó szénhidrátok a teljes, vagy nem feldolgozott szénhidrátok: zöldségek, a friss gyümölcsök, a magvak, a teljes értékű gabonák.

Na, de nézzük, melyek a legelterjedtebb tévhitek:

A szénhidrátok hizlalnak?

Fontos már az elején leszögeznünk, hogy mindig akkor indul meg testsúlyunk nem kívánatos gyarapodása, ha több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amit az elfogyaszt, eléget.

Tipikus tévhit: „Sok szénhidrátot eszem, például pizzát, sült krumplit, ezért hízom.”

Bizony a pizza hizlal, de biztos, hogy a szénhidrát miatt? Általában a teteje „tocsog” a zsírban a sok sajttól (ami kis túlzással színtiszta zsír), és az egyéb feltétektől. Ezenfelül, nagyon magas az étel összkalória tartalma. Egy átlagos pizza zsírtartalma 20-25% és 100 g termékben kb. 300 kalória van. Tehát, egy teljes pizza akár 2-3000 kalóriát is tartalmazhat, ami akár már egész napra is túl sok lehet. Ennyit a pizzáról mint „gonosz szénhidrát”. (A tésztájában levő kalória tulajdonképpen elenyésző a többi összetevő viszonylatában.)

Még egy példa, a szintén gyakran támadott burgonya kapcsán. 100 g olajban sült krumpli kb. 180 -200 kalóriát tartalmaz, míg a héjában sült vagy főtt burgonyában csak 85-90 kalória van.

Másik tipikus mondat fogyókúrázok körében. “A sok kenyér hizlal.” Valójában, a kenyérrel együtt elfogyasztott egyéb étel inkább a hibás. Zsíros sajtok, kencék, margarinok, feldolgozott feltétek (kolbász, szalámi, stb.) Az már gyakorlatilag mindegy, hogy növényi vagy állati, a kalóriatartalom tekintetében. A bolti , feldolgozott termékek általában nem teljes értékűek, és sok felesleges zsírt, adalékanyagot tartalmaznak.

Általánosságban tehát elmondható, hogy a leggyakrabban, a túlzott zsír fogyasztás, illetve a túlzott kalóriabevitel a leggyakoribb oka a túlsúlynak. És nem a szénhidráttartalma.

A szénhidrátok okozzák a cukorbetegséget, inzulinrezisztenciát?

Nevével ellentétben, a cukorbetegségnek semmi köze a cukorhoz. Sokan gondolják úgy, hogy az elfogyasztott sok szénhidrát okozza ezt az állapotot. Pedig ez egyáltalán nem igaz. A vérben kering túl sok cukor.

Nagyon leegyszerűsítve: a 2-es típusú cukorbetegség leggyakoribb kiváltója a túlzott zsír, illetve állati fehérje fogyasztás. Az ilyen esetekben a szervezet elsavasodik, és gyulladásos állapotba kerülnek sejtjeink, amelyek először elzsírosodnak, eltömődnek, majd a későbbiekben nem lesznek képesek az inzulin segítségével a szénhidrátokat hasznosítani. Sajnos, a túlzott mennyiségű zsír (főként a telített) is képes sejtjeinket „padlóra küldeni”, de a húsokban található méreganyagok, az endotoxinok is gyulladásokat okoznak testünkben. Jó ha tudjuk, hogy ezek a méreganyagok nem távoznak a húsokból a főzés, illetve a sütés során sem. „Hab a tortán”, hogy a húsokban található HEM vas megzavarja a hasnyálmirigy inzulinkiválasztó képességét, és ezzel és a kör be is zárult. Minden adott a cukorbetegség kialakulásához.

A teljes értékű növényi étrend bizonyítottan javítja a cukorbetegek állapotát, segít a megelőzésben és a betegség megszüntetésében is! Ehhez azonban mindenképpen szakember segítségét érdemes igénybe venni.

A szénhidrát zsírrá alakul és lerakódik rajtunk

Jó tudnunk: hogy szervezetünk nem szívesen alakítja át a szénhidrátot zsírrá. Elsősorban annak elégetésén munkálkodik. Minden sejtünk szeretettel fogadja ezeket a molekulákat, és hasznosítják is őket – hacsak nem viszünk be túl sok kalóriát a testünkbe. Egy ideig nincs ok az aggodalomra, mert szerveztünk nagyon sok plusz szénhidrátot képes glikogén formájában elraktározni, pl. az izomsejtekben (testsúlykilogrammonként 15 grammot). De ha folyamatosan viszünk be túl sok kalóriát, és már a „puffer tartályok” megteltek, jön a zsírrá alakítás, nincs mese.

A szénhidrát zsírrá alakulásának orvosi frázisa a lipogenezis, amelyet – nagyon bölcsen – ritka esetben alkalmazza szervezetünk, mert nagyon energiaigényes, „macerás” feladat. A hatékonysága rendkívül alacsony, 28%-os energia veszteséggel jár. Nem véletlen, hogy csak akkor „vetemedik” testünk ilyesmire, ha már tényleg semmi más nem „jut eszébe”.

Érdekes tény, hogy USA-beli kutatásból kiderült, hogy a vizsgált női alanyok zsírraktárában 60-75 g zsírból és mindössze 6-8 g szénhidrátból került a testükbe.

Figyelem! Ne legyen szénhidrátból a kerítés! Ha egy éppen elegendő kalória mennyiségű étrendet folytatunk, amely akár már 30 % zsírt tartalmaz, és mi elkezdünk plusz kalóriákat bevinni – akkor nagy eséllyel megindulhat súlyunk gyarapodása. Hiába kizárólag szénhidrát formájában visszük be a plusz kalóriákat.

Csak alacsony szénhidráttartalmú diétákkal lehet fogyni?(keto, paleo, Atkins, stb.)

Nagyon elterjedtek és divatosak manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták. Ezek egész extrémek is lehetnek, akár a magasabb szénhidráttartalmú zöldségeket, gyümölcsöket is tiltja, a gabonákkal együtt. Míg engedélyezi a magas fehérjebevitel mellett a magas zsírfogyasztást.

Nagyon kevés rostot is fogyasztanak ezeknek a diétáknak a követői, hiszen, mint ahogyan azt már említettük – , korlátozza a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonák fogyasztását. Ez ugye már nem lehet egészséges.

Másik nagy divat a keto diéta. Már a vegán változata is megjelent. Ennek a lényege, hogy nagyon sok fehérje, zsír fogyasztható, de szénhidrát jóformán egyáltalán nem. Ez kifejezetten veszélyes. A ketózis állapota egy vészreakció, a szervezet a túlélésre játszik, és nagyon meg is terheli.

Nem kétséges, lehet vele fogyni, de a kevés rost, sok zsír hatása jelentkezik előbb-utóbb: eltömődnek az erek, (szív, és érrendszeri betegségek alakulnak ki) és hosszú távon több kárt okoz, mint hasznot.

A szénhidrát hirtelen megnöveli az inzulin szintet?

Valóban léteznek olyan szénhidrátok amelyek képesek hirtelen megemelni az inzulin, illetve a vércukorszintünket. Ezen tulajdonságukat un. glikémiás indexszel mérik, jelölik. Ezeket érdemes – néhány gyakran fogyasztott ételünk esetében – megismernünk, ha cukorbetegek vagyunk, ill. inzulinrezisztenciánk van.

Általánosságban azért elmondható, hogy a finomított szénhidrátok (pl. fehér liszt, cukor, stb. ) esetében ez az érték magas. De azért jó ha tudjuk, hogy néhány gyümölcsnek is relatíve magas a glikémiás indexe. A finomított szénhidrátokat jó minden esetben elkerülnünk. Ha esetleg inzulinrezisztenciával küzdünk érdemes a gyümölcsöket is mértékkel fogyasztanunk – főként az első időszakban.

Jó tanács: A magas glikémiás indexű szénhidrátok hatásai „megszelídíthetőek” például sok rost fogyasztással, de akár magasabb fehérjetartalmú növényi ételek (pl. hüvelyesek). De a savanyú ételek is megakadályozhatják vércukrunk hirtelen megugrását.

Mit vegyünk még figyelembe?

Amit gyakran kihagyunk a “képletből”: a kalória-sűrűség

Az egyik legfontosabb tényező a túlsúly kapcsán, mégis szinte ismeretlen fogalom sokak számára. Éhségérzetünket – többek között – a gyomrunkban található “telítettségjelző” receptorok befolyásolják. Ha az elfogyasztott ételek “mérete”, térfogata nagy, akkor éhségérzetünk csökken, és be is fejezzük a táplálkozást. Igen ám, de nem mindegy, hogy ezekhez a méretekhez milyen energiatartalom, azaz kalóriamennyiség társul. Könnyen becsaphatjuk szervezetünket olyan ételekkel, amelyek észrevétlenül képesek megbújni gyomrunkban, térfogatuk nagyon kicsi, de kalóriatartalmuk igen magas. (pl. olajok)

Szemléltessük néhány példával mit is jelent ez :

“Könnyű az olajon elcsúszni” : A manapság “sztárként” ünnepelt oliva olaj 100 grammjában 900 (!) kalória van. Egy evőkanál tehát kb. 120 kcal! Gondolkodás nélkül képesek vagyunk megöntözni 2-3 evőkanálnyi olajjal a salátánkat, ugye?! Még bolondítsuk meg olajos magvakkal is. Így lesz a “lightos”, kis diétás salátánkból 1000 kalóriás “nehézbombázó”.

Érdemes még megemlítenünk a térfogat-skála másik oldalának résztvevőit is. Ezek kalória tartalma igen alacsony, tehát egészen nagy mennyiségeket ehetünk belőlük. Ajánlott ezekkel megtölteni a gyomrunkat. Szintén 100 gramm mennyiség esetén: karfiol = 25 kalória, spenót = 24 kcal, sárgarépa = 40 kcal, narancs = 48 kcal, stb. Tehát közel 4 kg karfiolt kell megennünk, hogy méltó “versenytársai” legyünk mindössze egy deci olajnak. Plusz “olaj a tűzre”, hogy az 1 dl olajat gyomrunk meg sem fogja érezni és további étkezésre fog sarkallni bennünket.

A “kék zónák”

Bolygónk azon régióit nevezik így, ahol az emberek hosszú és egészséges életet élnek. Ha megfigyeljük ezen területek étkezési szokásait, akkor – földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül – azonnal kitűnik a magas szénhidrát fogyasztás. Ezek az emberek nyilván nem “gyorséttermi” sült krumpliból veszik magukhoz a szénhidrátokat. Alapvetően nagyon sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát fogyasztanak és kevés zsírt, illetve állati eredetű ételeket. E megfigyelés támadói általában az embertípusokkal, genetikával, éghajlattal stb. próbálják összefüggésbe hozni az itt élők egészséges mivoltát. A kijózanító valóság az, hogy ezek az emberek ha elköltöznek, például az USA-ba, az ottani étrend követése után szintén elhíznak, illetve megjelennek náluk a modern társadalom leggyakoribb megbetegedései.

Összefoglalás

Figyeljünk a bevitt kalória mennyiségére, minőségére, illetve arányaira is! A TÉNÉ (teljes értékű növényi étrend) ideálisnak mondható kombinációja : 70-80% szénhidrát, 10-15% fehérje, 10-15% zsír! ( azaz az elfogyasztott összkalória 70-80%-a szénhidrátból tevődik össze) Ezeket applikációk segítségével tudjuk követni nagyon egyszerűen. Minden növényi alapanyagnak van szénhidráttartalma, csak más-más arányban.

TEHÁT: nem feltétlenül a szénhidrátok, hanem a plusz kalóriák hizlalnak!

Figyeljünk oda az elkészítés módjára! (lsd. olajban vs. sütőben héjában sült krumpli)

Szenteljünk figyelmet ételeink kalória-sűrűségére! Együnk többet az alacsony kalória-sűrűségű ételekből, és mértékkel a magasabb kalória-sűrűségűekbő!

Kerüljük a finomított szénhidrátokat, a feleslegesen bevitt zsírt, és mozogjunk sokat, mert a szénhidrátok az ilyen folyamatok során (thermogenezis) tudnak a legjobban hasznosulni szervezetünkben.

Figyelem!

Az itt elhangzott és látott információk saját tanulmányaink, tapasztalataink, amerikai orvosok ajánlásai, tudományos munkái alapján lettek összeállítva.(nutritionfacts.org)

Ha bármilyen betegségben szenvedsz, illetve azok lehetséges tüneteit észleled Magadon, mindenképpen kérd orvosod tanácsát a megfelelő gyógykezelés kiválasztásában!

Ha érdekelne még részletesebben a teljes értékű növényi étrend, ajánljuk figyelmedbe ingyenesen letölthető e-bookunkat, melyben röviden összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.