Szója - enni vagy nem enni? | Vegán Blog - Vegán receptek, receptkönyv

Ha valaki belekezd a növényi étrendbe, előbb utóbb találkozik a szójával. Nagyon nehéz eligazodni az információk tengerében. Hallani róla jót is, rosszat is egyaránt. Ti is már többször kérdeztétek tőlünk, hogy most akkor szabad – e enni vagy nem? Ezt a témát fogjuk most körüljárni, és eloszlatni a legelterjedtebb tévhiteket.

Mi a szója?

A szója egy babféle, tehát hüvelyes. Nagyon magas a fehérje tartalma, és a zsírtartalma is magasabb, mint a többi hüvelyesé. Ásványi anyagokban gazdag, nagyon jó élettani hatásai vannak.

Teljes értékű vs. feldolgozott

Először is, nem mindegy, hogy milyen szójatermékekről beszélünk.

2 féle szójaterméket különböztetünk meg. Teljes értékűt, és feldolgozottat. Teljes értékűnek számít: a tofu, a szójaszósz/tamari, a miso, a tempeh, és a szójatej is.

Ezeknek a fogyasztása kifejezetten ajánlott.

Feldolgozott azonban a műhúsok, felvágottak alapanyaga, az izolált szója fehérje. De idetartoznak az extrudált/texturált szójatermékek is, a szójakocka, szójagranulátum, szójaszelet. Ezeket inkább egyáltalán ne, vagy nagyon ritkán fogyasszuk.

Nők és a szója

Nézzük akkor a szójával kapcsolatos tévhiteket.

Az első, és talán legelterjedtebb tévhit, hogy a szója felborítja a hormonháztartást. Ez a hiedelem azért terjedt el , mert a szójában fitoösztrogének, azaz növényi ösztrogének vannak. Ezek más növényekben is megtalálhatóak, de a szójában a legmagasabb a mennyiségük.

Amit a fitoösztrogénekről tudni érdemes, hogy nem teljesen úgy viselkednek, mint az emberi hormonok. Kifejezetten jótékony hatással bírnak. Nagyon leegyszerűsítve, ha valakinek túl magas az ösztrogén szintje, akkor lejjebb viszi, ha túl alacsony felemeli.

A csontokat megerősíti (ösztrogénhatás), de a mellszövetben (és egyéb női szervekben pl. petefészek) megakadályozza (ösztrogénnel ellentétes hatás) a káros sejtosztódást (ami daganatos megbetegedésekhez is vezethet).

Miben van még fitoösztrogén?

Fitoösztrogének egyébként rengeteg más növényben is megtalálhatóak. Számos gabonafélében, magvakban, lenmagban, babfélékben. De valamiért mégis mindig a szóját emlegetik elsősorban.

Egy kis érdekesség

Ázsiában, pl. Japánban – ahol sok közismerten sok szóját fogyasztanak – jóval kevesebb az emlőrák gyakorisága mint Európában vagy az Egyesült Államokban.

Férfiak és a szója

A szójával kapcsolatban is fel szokták hozni ezt a kérdést, hogy nem kell-e félni a férfiaknak, hogy a benne található ösztrogéntől mellük nő, felborul a hormonháztartásuk? Mindenkit szeretnénk megnyugatni, hogy még napi több adag szójától sem borul fel a hormonháztartás. Bátran ehetnek a férfiak is akár napi több adag szóját is.

A túlzásba vitt már-már életszerűtlenül magas szója bevitel esetén előfordulhatnak – ritkán – enyhe elváltozások. A vizsgált, „tünetmentes” alanyok, maximum 70 g szójafehérjét fogyaszthattak. Ez kb. 1 kg tofunak, illetve illetve 2,5 liter szójatejnek felel meg.

A sör

Óvatosan a sörrel: a szójával ellentétben a komló tartalmaz egy olyan fitoösztrogént, amelyet a bélflóránk egy „gigantikus” erejű molekulává tudja felerősíteni. Szerencsétlenségünkre ezek az alfa-receptoroknál kötnek ki, tehát nagy mértékű sörfogyasztás esetén előfordulhat nőiesedés egyes férfiaknál, nőknél pedig növelheti a mellrák kockázatát.

Mi a helyzet a lektinnel?

Az a hiedelem terjed, hogy a szója lektin-tartalma tönkreteszi az emberi bélrendszert, károsítja a bélbolyhokat, a bélsejtek burjánzását elősegíti, szerepe van az automimmun betegségek kialakulásában, stb.).

A lektin egyébként más hüvelyesekben is megtalálható. Áztatással, főzéssel, sütéssel, bármilyen hőterheléssel a lektin szerkezete szétroncsolódik, és semmiféle káros hatása nem lesz a bélrendszerünkre ill. az egészségünkre. (A kenyeret is illik megsütni mielőtt elfogyasztjuk.)

Mi a helyzet pajzsmirigy alulműködés esetén?

Itt elsősorban az a probléma, hogy a szója goitrogén, ami azt jelenti, hogy megnehezíti a jód felszívódását. Ettől még lehet szóját enni, csak figyelni kell a jód bevitelre. Ez megoldható jódozott sóval, vagy algákkal. (pl. napi 1 nori lap)

És érdemes szelént is fogyasztani mellé, napi 1-2 szem paradió formájában.

Valóban a szója a legveszélyesebb allergén?

A legveszélyesebb allergének egyike pl. a tehéntej. Kb. 40-szer allergénebb mint a szója. De jócskán megelőzi a szóját a hal, a tojás vagy éppen a mogyoró is.

Mi a helyzet a génmanipulációval?

Hazánkban jelenleg tilos génmódosított növényeket termeszteni, de forgalmazni lehet. A legegyszerűbb, ha figyelünk, hogy a csomagoláson fel legyen tüntetve, hogy valóban génmódosítás mentes legyen. (GMO-free vagy mentes) (egyébként nem kötelező feltűntetni) .

Azt érdemes tudni, hogy hova mi lesz a sok megtermelt szójával – főként állatok takarmányozására használják, ill. a feldolgozott élelmiszerekbe adalékanyagként kerül bele, pl. rágcsálnivalók, margarin, öntetek, szószok, pékáruk.

Ha érdekelne még részletesebben a teljes értékű növényi étrend, ajánljuk figyelmedbe ingyenesen letölthető e-bookunkat, melyben röviden összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.