A vegán fehérje kérdés

Azaz: szükség van-e fehérjepótlásra növényi étrenden?

Általában az első kérdés, mikor valaki áttér a növényi étrendre, hogy most honnan fog elegendő fehérjéhez jutni? Hogy fog hús nélkül egyáltalán életben maradni? Ezt a témát fogjuk ma körüljárni egy kicsit.

1. EGY KIS TÖRTÉNELEM

A XVII. sz. végén egy holland vegyész fedezte fel a fehérje kémiai szerkezetét. (a protein szó a görög proteos szóból ered, melynek jelentése: elsődleges fontosságú) A tudósok rájöttek, hogy az emberi húst, izmokat, belső szerveket, bőrt, elsődlegesen fehérje alkotja. Ebből arra a téves következtetésre jutottak, hogy ha fehérjéből vagyunk, fehérjét kell fogyasztanunk. És hát az állati fehérje hasonlít az emberire a legjobban. Ehhez hozzáadódott az a tény, hogy a húst csak a gazdagok engedhették meg maguknak, tehát a jóllét, luxus jele volt, ha valaki sok húst evett. Nagyon felértékelődött a hús szerepe már akkor. (Az akkori gazdagok egyébként általában ezért kövérek és betegek voltak. )

Azután jöttek a divat diéták: mind magas fehérje tartalmú, alacsony szénhidrát tartalmú vagy alacsony zsírtartalmú, de a fehérje került ki mindig “győztesen”. Az sosem volt korlátozva, sőt, egyenesen a fogyás kulcsaként lett emlegetve. Szegény szénhidrátok lettek kikiáltva bűnösöknek.

2. ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI FEHÉRJE?

Az egyik legelterjedtebb hiedelem, hogy mivel a vegánok / növényi étrenden élők nem esznek húst, nem jutnak elég fehérjéhez. Mert valljuk be őszintén, ha valaki meghallja a fehérje szót, (majdnem) mindenkinek a hús jut eszébe elsőre.

De nézzünk csak körül az állatvilágban – pl. elefánt, zsiráf, gorilla – ők honnan nyerik a fehérjét? Hát a növényekből, amit megesznek. Mert minden növény tartalmaz fehérjét is. Mint ahogy szénhidrátot, és zsírt, csak más-más arányban. Tehát igenis lehet fehérjéhez jutni a növényekből.

3. MENNYI AZ ANNYI?

A másik kényszerképzet, hogy ami fehérjét megeszünk, az izommá is válik. Pedig nincs ez így. Ráadásul a feleslegesen bevitt fehérjét a szervezetünk eltárolja, de ehhez a szervezetünknek át kell alakítania, ami felesleges energia felhasználásával jár. Az az igazság, hogy sokkal kevesebb fehérjére van szükségünk, mint ahogy azt hinnénk. Azoknak is, akik sportolnak.

Számszerűsítve: Az elfogyasztott táplálék kalóriájának mindössze 10-15%-a bőven elég, ha fehérje.

Ez 0,8 g/testsúlykilogram (tskg) egy átlagembernek, de még egy növésben levő szervezetnek, vagy egy sportolónak is elég az 1 g/tskg. Tehát, például egy 60 kg-s embernek 48 gramm fehérjére van szüksége egy nap. Egy plusz érdekes információ: az emlősök között az embernek a legalacsonyabb fehérjetartalmú az anyateje.

4. AMINOSAVAK MŰKÖDÉSE

Van egy olyan (téves) elmélet is, mely szerint az állati fehérje jobb minőségű, mint a növényi. Ugyanis csak az tartalmazza az összes szükséges aminosavat, ezért a növényi táplálkozásnál arra is nagyon figyelni kell, hogy mit mivel eszünk.

Pedig a növények is tartalmazzák mind a 9 esszenciális aminosavat.

Nincs szükség fehérje komplettálásra sem. Nem kell feltétlenül egyidőben fogyasztani az összes aminosavat. Szervezetünk a bevitt fehérjemennyiséget folyamatosan lebontja aminosavakra, majd később úgy keveri össze, ahogy a szervezetünknek éppen szükséges.

5. SZÜKSÉG VAN-E FEHÉRJEPORRA?

Nagyon sokan ezekkel egészítik ki az étrendjüket, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy ha csak valamilyen egészségügyi állapot nem indokolja, nincs szükség fehérjepótlásra.

Érdemes tudni ezekről a termékekről, hogy ezek erősen feldolgozottak, és általában tele vannak mindenféle adalékanyagokkal, cukorral vagy édesítőszerekkel. Tehát egyáltalán nem szolgálják az egészségünket. Izolált fehérjét tartalmaznak. (Nem teljes értékű táplálék) Ezek lebontása plusz teher a szervezetünknek.

Helyette fogyasszunk például edzés után: főtt rizst leturmixolva vízzel, datolyával, fahéjjal (ez teljes értékű).

6. A MEGOLDÁS

Ha tartjuk a napi tucatot, azaz viszünk be elegendőt mindenféle teljes értékű táplálékból, és elegendő kalóriát fogyasztunk, biztosan nem leszünk fehérje hiányosak.

Együnk tehát minden nap:

babféléket
teljes értékű gabonákat
olajos magvakat
zöldségeket
gyümölcsöket.

Végül, ezen is érdemes elgondolkodni: a bolygó minden hosszú életű népénél (az ún. kék zónákban) ugyanaz a táplálkozási minta: fehérje-és zsírszegény, szénhidrát gazdag, döntően növény alapú étrend.